Tavasz virágai!
Az ibolya (Viola) az ibolyafélék családjának névadó és egyben legnagyobb nemzetsége mintegy négyszázötven fajjal. Fajai megtalálhatók minden trópusi és szubtrópusi területen, emellett az északi és a déli mérsékelt égövbe is benyomulnak – dél felé egészen a Tűzföldig, Dél-Afrikáig és Új-Zélandig. Az Andokban megtelepedett fajok némelyike 4600 méterig is felkapaszkodik. Lomblevelei nagyon változatosak; gyakran levélrózsában állnak. Egyes fajok levele lándzsás, másoké igen széles, szárnyas, ujjas vagy akár pajzs alakú is lehet. A magashegyi fajok apró, bőrnemű, éles-szögletes, sokszor pikkelyszerű levele a megvastagodott hajtásra borul.
A tulipán kehely alakú virágzattal rendelkező, több színben nyíló, hagymás dísznövénye, a liliomfélék családjának egy nemzetsége. Mintegy 100 faj és több ezer nemesített fajta tartozik ide. A tulipán neve a fárszi „toliban” szóból származik, mivel alakja hasonlít az iszlám világban használt fejfedőre, a turbánra. Régies magyar neve: tulipánt. A tulipán fajok nagy része Közép-Ázsiában található meg vadon, de őshonosak Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, Távol-Keleten és Európában is. Ezeken a vidékeken mintegy 125 vad faját ismerjük. Feltehetően a Tien-san és a Pamír-Altaj környékén kezdték termeszteni, ott, ahol mintegy 1000 km sugarú körben 51 faja él.
A mocsári gólyahír a boglárkafélék családjába sorolt gólyahír nemzetségének egyetlen, Magyarországon is honos faja. Nem védett. Népi nevei: gólyavirág, kácsavirág, libadöglesztő. Elfekvő, majd felemelkedő, ritkábban felálló szárú, 15-50 centiméter magas évelő növény. Fényes, bőrnemű, szórtan álló, egyszerű, illetve enyhén karéjos leveleinek széle csipkés (néha ép), a válla szíves. A tőlevelek nyele hosszú, a szárlevelek ülnek. Virágai alatt nincsenek murvalevelek, az egykörű virágtakaró 5 (ritkán 7) élénksárga csészelevélből áll. A virágok átmérője 3-5 centiméter, de élénksárga színük miatt még ennél is nagyobbnak tűnnek.